lassan két hete itt-milyenek a franciák?

A nagy jövés-menés közepette mindig figyelem az embereket, a franciákat. Kedvesek. Érdekes, hogy nem látok ezen a környéken elhízott illetőt. A nők csinosak. A hajuk frissen festett, mosott, vágott. Magassarkú csizmában nagy bevásárolnak. Adnak magukra. Pedig mi igazán vidéken vagyunk most. Igaz a szupermarket-ben lehet 'szép' otthonkát kapni három színben is, 9 euró darabja. (azóta is kuncogok ezen!) De a kertek nagyon rendezettek- jó, vagy nagyon rendezettek, vagy nagyon elhagyatottak. A platánfákat egészen visszametszik. És sokan tartanak veteményest. Már gőzerővel dolgoznak a nénikék (a színes otthonkájukban) kint a kertben.

és meglátánk a nagy kékséget,

...az óceánt!

egy hete itt

Vagyunk.
Repül az idő.
Egyelőre kipihentek nem vagyunk.
De gazdagabbak biztos:
Annyi új helyet láttunk, hogy csak na!
A házak, a fák, az utcák mind mások ,mint a megszokottak.
A szokások is különböznek.
Kellemesnek mondhatóak, ha az étkezési szokásokat vesszük. Igyekszünk nyitottan közelíteni az új dolgokhoz.
Csak példának egy dolog: vacsorára meleg zöldséglevest esznek, ropogós héjú kenyérrel. Bort isznak hozzá, aztán egy kis sajtot esznek desszertnek. Azt mondják jót tesz a folyadék estére, mert könnyen emészthető- oké, a zsíros sajtok nem annyira, de hát isznak mellé bort, az segít!
Csacsi.
Tegnap sétáltunk, ő meg pózolt nekünk- a kis csacsi!

és még jobban

nyüzsgünk, zsizsgünk, szaladunk és szorgoskodunk. Este olyan jó érzés, hogy igen nagyon fáradtan fekszünk. ...és még az is nagyon érdekes, hogy a mai vacsoránál az asztal körül egyszerre franciául, magyarul, angolul és holland-féléül (africans) ment a társalgás. Tyű, alig bírtuk kapkodni a fejünk. És mikor a vendéglátóink zavartalanul franciául beszéltek hozzánk- hát, nagyokat nevettünk, amikor leesett nekik, hogy mi nem is tudunk franciául. Bár, ha így folytatják, még a végén megtanulunk... hihi

...és aggodalomra semmi ok, mert a kikapcsolódós, szórakozós időtöltésre is adódik a lehetőség. Élünk vele,például eszünk, ilyeneket:

nagyon pörögnek a napok

...velük együtt a sok esemény.
Mert például sokat sétálunk (ezt a jó szokást reméljük megtartjuk!). Fel kell fedezni a környéket!
Olyan kedves vidék ez. Ódon és patinás, közben új is nagyon. Sok a nyugdíjas- hú, nekik nagyon szép a kertjük, már bimbózik a leander kint a kertben(!).
-sétára indulunk, a kőoroszlán figyelő tekintete kísér minket, fotó a la kisR
Most azon mélázom, hogy valószínűleg kultúr-sokkban szenvedek. Hozzáteszem: kellemes szenvedés ez! Annyi inger ért az elmúlt pár napban, hogy nem is tudom mit meséljek először.
Megpróbálok azért organizáltnak tűnni (elnézést az idegen szóért, de mi mostanság sokat 'planifikálunk'-hihihaha, ami annyit tesz, hogy a vendéglátóinkkal sokat tervezgetünk és a magyar szövegelésbe francia szavakat szövünk. Jó, mi nem, mi csak hallgatjuk.
A lényeg, hogy soraim rettentő agymenésbe csaptak át, befejezem, jóéjszakát Mindnyájatoknak!
(holnapra összekapom magam)

a mi fotónk

a Dordogne-ról, válaszul a február másodikai bejegyzésre:(talán megtaláljuk azt a nézőpontot is!)

itt vagyunk

!
Sainte Foy la Grande, jelentése: a nagy szent hit
Ez jó, tetszik.
tehát itt vagyunk.
Jó itt lenni!
Nagyon más, de olyan jó értelemben más.
A kis helyünk szupi és otthonos.
mi kell még...

az út közben...

...kicsit a télben jártunk
Jó volt!
Mikor megálltunk nyújtózni, azon kaptuk rajta magunk, hogy a hóban futkosunk. Olyan igazi, roppanós fehér hóban.

És

A kocsink kerekei zenéltek.
Szó szerint.
Az agyam sorra futtatta, vajon melyik dalt énekelhetik, ismerem talán?!
Kicsi 'R' szerint sellők voltak, vagy tündék- de á, mégsem azok, mert ők másként énekelnek!
Legyen a nevük: kellők!




Egy ilyen hosszúságú út sok mindent tartogat.
Például alkalmat-elkerülhetetlen- mély beszélgetésekre.
Szóba került az öröm is.
Az az igazi, ami meglep, eltölt és nem enged. És az, hogy aki keres, az talál...

félúton

Igen, itt vagyunk,
az út fele a hátunk mögött.
Németországi rokonaink drága vendégszeretetét élvezzük.
Aztán összekapjuk magunkat, miután picit felfrissültünk, pihentünk.
Akkor jön a nagy utazás második felvonása :)
Jól vagyunk, örülünk...nyugodalmas jó éjszakát!

a kaland kezdetét vette

nem eszik azt a kását olyan forrón!

Az eredeti terv szerint most már úton kéne lennünk.
De nem így van.
Közbejött a kis R csúnya lépcsőhurutja.
Indulás halasztva.
Új terv:
Csütörtök- indulás
Hajrá készülődés addig is!

miért "rvr menni france"?

Mert adott
a nagy R- férjapukafőnök
a V- jelen esetben én, az asszonyanyuka
és a kis R-tündérhercegnő

Menni-
még nem ismerjük a helyes kifejezést a francia nyelvben a menni szóra...
Reményeink szerint azért majd ragad ránk valamicske a nyelvből!

France-
ide megyünk, mert adódott a szupi lehetőség. Mi élünk vele, boldogan.
Mert jó elmenni, hogy aztán hazajöhessünk!

És ott lenni.
Belekóstolni az ottani életbe, világba, picit.
Gazdagabbá válni a megtapasztalásainkon keresztül.

pontosan hova is?

Sainte-Foy-la-Grande az úticélunk, ami a Dordogne folyó partján fekszik.


huh, ilyen szép helyre készülünk
(David Rees fotólya)